Tájépítész és kertművész mesterszak (MA)

aktuális felvételi információk

A tájépítész alkotó szerepe kiemelkedően fontos a közterületek, utcák, közterek, közparkok, közkertek, az intézményi kertek, a település környezet attraktív formálásában ezért munkája közérdekű. Fontos feladata a kulturális örökség, a műemléki környezet és a történeti kertek, tájak rekonstrukciója. A végzettek önálló alkotóként, vagy építészeti és környezet-tervező műhelyek, stúdiók alkalmazottaiként a szakhatóságok, települési önkormányzatok, intézmények, vállalatok, civil szervezetek megbízásából tevékenykednek.

A 2013/14-es tanévtől kezdődően a Tájépítészeti Kar angol nyelven is meghirdette Tájépítész és kertművész mesterszakos (MA) programját.

A fizetős képzés magyar hallgatók számára is nyitott.

A részletekről a kar angol nyelvű oldalán tájékozódhat.
 

Képzési és kimeneti követelmények

1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész és kertművész (Garden Art and Landscape Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

-       végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

-       szakképzettség: okleveles tájépítész

-       a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki képzési területről az építészmérnöki alapképzési szak, a művészet képzési területről az építőművészet alapképzési szak.

4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  • szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
  • a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
  • intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tájépítészek képzése, akik kreatív, formai és vizuális készségekkel és alkotó művészi képességekkel rendelkeznek, felkészültek a települések és a táj arculatának, létesítményeinek, a szabadterek (közparkok, közkertek, történeti kertek, parkok, intézményi és villakertek) a funkciójukat szolgáló alakítására, művészi kvalitással bíró megformálására, táj- és kertművészeti alkotások létrehozására, illetve ilyen tervek készítésére és a megvalósulás irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tájépítész

a) tudása

  • Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet és kertművészet alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.
  • Ismeri a tájépítészet hazai és nemzetközi szakterületének multidiszciplináris eszközrendszerét, tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.
  • Képes a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez és művészeti ágakhoz kapcsolására, a tágabb rendszerben megvalósuló kapcsolat- és hatásrendszer felismerésére.
  • Ismeri a tájépítészet sajátos kutatási, forrásgyűjtési módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
  • Specializáltan ismeri a tájépítészet és kertművészet főbb elméleteinek, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeit.
  • Behatóan ismeri a tájépítészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló alapadatokat, anyagokat, technikákat, valamint e tevékenységek végzésének körülményeit.
  • Ismeri a tájépítészet és kertművészet valamint más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokat.
  • Beható ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.
  • Ismeri és érti a tájépítészet szakterületének jogszabályi környezetét, a tájépítészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.
  • Ismeri a team és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel. Birtokában van a tájépítészeti szakterületen alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

b) képességei

  • Képes a tájépítészeti és kertművészeti szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.
  • A tájépítészeti és kertművészeti szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus természet- és társadalomtudományi, valamint művészeti elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
  • Alapvető képességei a kreativitás, a fejlett térlátás és formakészség.
  • Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására.
  • Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.
  • Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel - rajzkészség, ábrázolástechnika, előadáskészség - amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg.
  • Kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik.
  • Az önállóan vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben végzett tevékenysége során hatékony kommunikációra képes.

c) attitűdje

  • Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt önálló tájépítészeti és kertművészeti alkotások létrehozásában.
  • Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.
  • Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tájépítészet stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.
  • A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.
  • Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel.
  • Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.
  • Motivált az ismeretanyag folytonos bővítésére, az új szakmai eredmények, alkotások megismerésére, az új művészeti és műszaki és lehetőségek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére és alkalmazására.
  • Nyitott, kezdeményező, empatikus. Önmagával szemben kritikus és igényes.
  • Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli. Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak.

d) autonómiája és felelőssége

  • Felelősséget érez a tájépítészet társadalmi felemelkedésben betöltött szerepének alakulásában.
  • Az önálló munkavégzésen és felelősségvállaláson túl képes a magas fokú együttműködésre, csapatmunka irányítására, koordinálására, a különböző szakterületeket összefogó (team) munkákban való részvételre, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre.
  • Saját szakmai, művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg.
  • Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.
  • Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.
  • Felelősséggel vállalja a tervezés és a kutatás etikai elveinek betartását és betartatását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • művészet (kortárs művészet, rajz és vizuális kommunikáció, kertművészeti stúdió, kertművészeti stíluskorszakok, szabadtértervezés és design, történeti kertek, tájak helyreállítása, formázás és modellezés) 45-55 kredit;
  • műszaki tudomány (településökológia és -fenntarthatóság, építészeti térelmélet és mai irányzatok, települési értékvédelem, urbanisztika, CAD rendszerek alkalmazása, tájvédelem és tájrendezés) 20-30 kredit;
  • agrártudomány (térkompozíciós növényalkalmazás) 5-10 kredit;
  • társadalomtudomány (település- és környezetszociológia) 2-5 kredit.

9.2.    Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

 

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a vezető tájépítész irányítása mellett végzett négy hetes tervezőirodai gyakorlat. A hallgatóknak a gyakorlaton objektumtervezési feladatok megoldásában kell közreműködniük.

 

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

-       természettudomány (növénytan, talajtan, éghajlattan, dendrológia, növényföldrajz) területéről legalább 20 kredit;

-       műszaki ismeretek (rajz és formatan, ábrázoló geometria, anyagtan, informatika, szerkezettan, építészet) területéről legalább 20 kredit.