Tájépítészmérnöki mesterszak (MSc)

A Tájépítészmérnöki (MSc) mesterszak olyan okleveles tájépítészeket képez, akik megfelelő ökológiai, ökonómiai, műszaki, építészeti és esztétikai ismeretekkel és kreatív, tervezői készségekkel rendelkeznek a tájépítészet szakterületén a tájrendezési, a területfejlesztési, a regionális tervezési feladatkörök magas színvonalú ellátásához. Jól felkészültek a tájrendezés, a településrendezés szakági feladatai, a tájvédelem és természetvédelem, a tájrehabilitáció, a tájtervezés, a települési és térségi környezetvédelem, a területrendezési és regionális tervezés, valamint a területfejlesztés komplex tervezési, fejlesztési és kutatási feladatainak megoldására. Alkalmasak szakirányítási, hatósági feladatok ellátására, valamint a szakterület elméleti ismeretanyagának és gyakorlatának továbbfejlesztésére.

TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész mérnöki (Landscape Architecture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  • végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
  • szakképzettség: okleveles tájépítész mérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Architect

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a földmérő és földrendező mérnöki, a kertészmérnöki, a természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, műszaki képzési területről az építészmérnöki, az építőmérnöki, a környezetmérnöki, a vízügyi üzemeltetési mérnöki, a természettudomány képzési területről a földrajz, a környezettan alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  • a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
  • a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
  • az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tájépítész mérnökök képzése, akik alapul véve hazánk természeti erőforrásait, természeti és kulturális örökségeit, valamint ismerve azok táji, települési differenciáltságát képesek a fenntartható fejlődés és az élhetőség követelményeinek megfelelő fejlesztésekre és tervezésre a szabadtér építészeti objektumok, települések, térségek szintjén is. Akik felismerik a más tudományterületekkel (műszaki tudományok, természettudományok, társadalomtudományok, gazdaságtudományok és művészetek) való kapcsolódásokat, kölcsönhatásokat; szükség szerint új kapcsolódásokat alakítanak ki. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tájépítész mérnök

a) tudása

  • Ismeri a tájépítészet hazai és nemzetközi szakterületének multidiszciplináris eszközrendszerét, tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.
  • Széleskörű általános műveltséggel rendelkezik, ismeri a tájváltozások társadalmi, kulturális és ökológiai összefüggéseit, ismeri a fenntarthatóság, az élhetőség időszerű követelményeit és alkotó módon alkalmazza a tervezés során.
  • Érti a műszaki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.
  • A tájépítészet a vele szorosan összefüggő tervezési területek (műszaki szakterület, területi és településtervezés és -fejlesztés) részletes ismeretének birtokában felismeri a tervezési rendszer hatékonyságát, az egymásra épülését biztosító tényezőket.
  • Ismeri és érti a tájépítészet szakterületének jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket.
  • Ismeri tájépítészet sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
  • Ismeri a tájépítészet szakmai komplexitásából, a képzés unikális jellegéből és a közérdek hosszú távú érvényesítésére törekvő szemléletéből származó átfogó és speciális viszonyokat.
  • Ismeri a team- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel.
  • Birtokában van a tájépítészeti szakterületen alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

b) képességei

  • Értő, elemző módon követi a tájépítészet meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmát.
  • A tájépítészeti szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
  • Képes a tájépítészeti, műszaki, ökológiai szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, a megoldások egészségtudatos megfogalmazására.
  • Aktív résztvevő a tájépítészeti kutatási, fejlesztési projektekben, alkotó résztvevő a tájépítészeti tervezési projektekben.
  • Képes korszerű informatikai eszközök és programok alkalmazására a tájépítészeti tervezés és kutatás területén, továbbá szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.
  • Képes arra, hogy a tájépítészet szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet folytasson.
  • Képes tevékenységének környezet- és egészségtudatos módon való megszervezésére, végzésére, különböző munkái révén a társadalom szellemi, lelki, fizikai egészségének fejlesztésére.

c) attitűdje

  • Hivatástudata tükrözi azt a szakmai identitást, ami a tájépítész szakterület kiemelkedő közösségi szerepét jelenti.
  • Folyamatos önképzésre törekszik, annak érdekében, hogy ismeretei szintetizálására nem csak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is képes legyen.
  • Nyitott és fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
  • Nyitott, kezdeményező, empatikus. Önmagával szemben kritikus és igényes.
  • Fontos számára a tudományos kutatás és a műszaki tervezés etikai szabályainak és normarendszerének betartása.
  • Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.
  • Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak.

d) autonómiája és felelőssége

  • Nagyfokú önállósággal rendelkezik a tájépítészeti és településtervezési szakági tervezési feladatok megoldásában. Mindezekért a jogszabályban előírt gyakorlati éveiben korlátozott, a gyakorlat megszerzése után teljeskörű felelősséget vállal.
  • Felelősséget érez a tájépítészet társadalmi felemelkedésben betöltött szerepének alakulásában.
  • Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket, vállalja döntéseinek következményeit.
  • Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet a szakmai és társadalmi együttműködések kialakításában.
  • Egyenrangú partner a szakmai és szakterületek közötti kooperációban.
  • Felelősséggel vállalja a tervezés és a kutatás etikai elveinek betartását és betartatását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • műszaki tudomány (települési környezetvédelem, kortárs építészet, városépítészet, út- és közműtervezés) 6-10 kredit;
  • természettudomány és agrártudomány (tájökológia, élőhelyismeretek, növényalkalmazás, vidékfejlesztés) 6-10 kredit;
  • társadalom- és gazdaságtudomány (szociológia, közigazgatási és jogi ismeretek) 4-8 kredit;
  • művészet (szabadkézi rajz és tervezésgrafika, digitális tervezési technikák) 6-8 kredit;
  • szakmai törzsanyag (településtervezés, zöldhálózat és zöldfelületi rendszer, kert- és szabadtérépítészet, települési és táji örökségvédelem, tájtervezés, területrendezés és területfejlesztés, releváns egészséggel kapcsolatos ismeretek) 42-58 kredit;
  • választható szakspecifikus ismeretek (szabadtértervezés és design, tájterhelhetőség, tájrehabilitáció, kertművészeti stíluskorszakok, turisztika, zöldfelület gazdálkodás, kertépítészeti növényalkalmazás, tájmodellezés, tervezésgrafika) 8-12 kredit.

9.2.    Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott négy hét időtartamú, önállóan teljesítendő, intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlat.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma a

  • természettudományos alapismeretek (matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, környezettan, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia) területéről 10 kredit;
  • gazdasági és humán alapismeretek (mikro- és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció, filozófia) területéről 10 kredit;
  • tájépítészeti szakmai ismeretek (táj-, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út- és közműépítés, táj-, kert- és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, EU-agrárpolitika település- és zöldfelület-gazdálkodás) területéről 40 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 40 kredittel rendelkezzen.

A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.